Az amerikai Princeton Egyetem kutatói által kifejlesztett algoritmus, a Primo elemezte a Messier 87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukról készült fotót, majd a nyers adatok alapján átdolgozta azt.
1988. február 27-én nyílt meg a Golgota utcában a legendás underground-alternatív klub, ahova a vad punkok mellett például a Fidesz vezetői is szívesen lejártak, ahol a Kispál és a Borz első albuma készült, és ahonnan Nagy Feró a Garázs című rádióműsorát sugározta.
A csillagászok eddig alábecsülték, hogy az aktív galaxismag körül lévő por mennyire árnyékolja le az általa kibocsátott energiát.
A kutatók szerint nem opció, hogy röntgengépet vigyenek magukkal az űrhajósok a Marsra, ezért olyan megoldást kell kitalálni, ami a marsi körülmények között működik.
A Sagittarius A nevű szupermasszív fekete lyuk megfigyelésekor különös sugárzást észleltek a csillagászok. Mostanra kiderült, mi okozza a jelenséget.
A kutatók Gaia BH1 névre keresztelték azt a fekete lyukat, ami körül egy olyan csillag kering, mint a Nap. Az égitest a számítások szerint 1500 fényévre lehet a Naprendszertől.
A fekete lyuk a Perseus galaxishalmaz része. Több mint 200 millió fényévre van tőlünk.
Hátborzongató eredménye lett annak a kísérletnek, amihez az OpenAI különleges MI-jét használták fel. Arra voltak kíváncsiak, hogy a gép szerint hogyan fest egy fekete lyuk belseje.
A csillagászok a Nagy Magellán-felhő egyik szegletében bukkantak arra a fekete lyukra, amivel épp semmi nem történik.
Az S4716 kódjelű csillagnak négy évbe telik, mire megkerüli a Sagittarius A*-t, eközben rekordsebességgel halad.
A kutatók a Hubble űrteleszkóp által rögzített adatokat használva összerakhatják, milyenek voltak a fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatai.
Két megfigyelés is arra világított rá, hogy a szupermasszív fekete lyuk közelébe kerülő csillagok képesek lehetnek egy ideig túlélni a találkozást.
A NASA tudósai a Markarian 501 nevű blazárt figyelték meg, hogy megtudják, honnan érkezik a hihetetlen nagy sebességgel útnak indított sugárzása.
Csillagászok felfedezték az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebb eső fekete lyukat, amely 1600 fényévre található a bolygótól.
A kutatók az AT2018hyz jelű fekete lyuk esetében azt tapasztalták, hogy az általa széttépett csillag anyaga nem a korongon izzott fel, hanem szétszóródott.
A csillagászok az Abell 980 galaxishalmaznál bukkantak rá a matuzsálemi kort megélt rádiógalaxisra, ami segíthet jobban megérteni a szupermasszív fekete lyukak működését.
Az Eseményhorizont Távcső (EHT) képességeit mutatja, hogy általa sikerült bemutatni az első felvételt egy fekete lyukról. De a berendezés nem csak erre jó.
A Stanford Egyetem kutatói bizonyították, hogy Einsteinnek megint igaza volt.
A V404 Cygni nevű kettős rendszer része az a fekete lyuk, ami a kutatók szerint különleges „megvilágításban” részesül.
A különleges galaxis a Szobrász csillagkép része, és 500 millió fényévre van a Földtől.
